2015. január 11., vasárnap

II. fejezet

Meghoztam a kövi részt nem tudom mikor lesz új de megpróbálom minnél hamarabb hozni! Jó olvasást! 
UI: a kommenteket most is szivesen látom.:)


Mikor beléptem a plázába nem tudtam hol kezdjem a vásásrlást. Végül úgy döntöttem sorba megyek.Beléptem az egyik üzlebe, ami nem volt más mint egy fehérneműbolt, rögötön kiszúrtam egy fehérneműt.Megvettem és úgy döntöttem, hogy
ezt csak nagy alkalmakra 
fogom felvenni.Következő boltba vettem néhány atlétát, nadrágot, pólót. Gyorsan mentem is a kasszához mer, egy boltban képes lennék elkölteni az összes pénzemet. A következő bolt volt a BOLT ( csupa nagy betűvel)Tele volt Barcás mezzel, sállal meg ilyesmikkel. Gyorsan felkaptam egy Neymár JR- es mezt, és a kasszához sietve, még vettem egy melegítő felsőt. Hosszú vásárlás után, még vettem egy fekete rövid szárú converse cipőt. Meg egy táskás boltban egy bőröndöt. Mikor  kimentem a plázából kicsit hülyének néztek, hogy minek mászkálok bőröndel. Hazafele menet azon gondolkodtam hogy mi lenne ha szerelmes lennék, meghát mi lenne ha nem csalta volna meg apa anyát. Mikor befejeztem a gondolkodást arra eszméltem, hogy a kapunkba állok.

Bementem, majd köszöntem.
-Sziasztok
-Szia kicsim!-fordult ki anya a konyhából.
-Mi ez a jó illat?-kérdeztem csodálkozva.
-Ma este együtt vacsorázunk, mert meg kell beszélnünk egy két dolgot.-mondta anya szomorúan.
-Oké felviszem a cuccokat amiket vettem és jövök valamibe segíteni, ha tudok.
Felmenem leraktam az ágyra a ruhákat, az ágy alá meg becsúsztattam a bőröndöt.Átöltöztem:
Gyorsan felkaptam a laptopom és lementem a nappaliba, The Walking Deadot  nézni, mivel nem kell anyának segíteni. Mikor befejeztem már kész volt a vacsora, és szólt anya hogy, menjek enni. Leültem, és anya belekezdett a mondandójába. Elkezdtem enni, de amit mondott,  megakadt a kaja a torkomon.

Anya mondanívaloja: 
-Ne akadj ki, meg semmi de apáddal úgy döntöttünk hogy elválunk.- mondta tök nyugodtan.
-Szeretünk, de így lesz a legjobb mindenkinek, főleg úgy hogy, annyáddal elköltözöl egy másik házba.- mondta apa.
-Aha, nem! Nem fogok innen elköltözni ahol már lassan 19 éve élünk. És ez így nem fer, hogy nélkülem döntöttök hogy mi legyen velem. Amugy meg betöltöttem a 18-at, és azt csinálok amit akarok, nem kell rajtatok csüngnöm.-mondtam idegesen.
Felálltam az asztaltól, felvettem a laptopomat a kanapéról és felváktáztam a szobámba, bezártam az ajtót, és bele ültem a babzsákfotelembe. Éjjfélkor álltam fel azzal a mondani valóval, hogy döntést hoztam..........

1 megjegyzés: