2015. január 11., vasárnap

I. fejezet

SZIASZTOK KÖSZÖNÖM A SOK VISSZA JELZÉST A BLOGGAL KAPCSOLATBAN! MEGPRÓBÁLOM MEGFOGADNI! :) MEGKÖSZÖNNÉM HA EHEZ IS IRNÁTOK NEKEM KOMMENTBE HOGY, HOGY JAVITSAK A BLOGON! DE NEM HÚZOM TOVÁBB A SZÓT!
JÓ OLVASÁST, A KOMMENTEKET NEM ELFELEJTENI! :)


Morcosan keltem fel! Anyámék már megint kiabálnak. Fel keltem felvettem a köntösömet meg a szobacsizmám, és lementem a konyhába reggelit csinálni. Apáék az ebédlőasztalnál ültek, és ott kiabáltak egymással. Köszöntem nekik de nem vettek észre. Bementem a konyhába megcsináltam az ennivalót, ami nem volt más mint rántotta, teával.Kimentem a konyhábol, fel a szobámba a kajámmal együtt. Leültem az ágyra benyomtam a gépem és elkezdtem nézni a kedvenc filmemet ami nem volt más mint a Beavatott. Mikor vége lett   levittem az üres tálcát a mosogatógépbe, de a szobámba vissza menet nem akartam beszélni anyékkal, mert még mindig orditottak ezért ugy gondoltam csendben lépkedek tovább, ez nem jött össze.

-Szia kicsim!- mondta anya.
-Jó reggelt! -köszöntem nekik vissza.
-Miért vagy ilyen durcás ?- kérdi apám
-Talán azért mert mikor felkeltem és lejöttem, észre se vesztek csak egymás vérét szivjátok, és már nagyon idegesít.-mondtam nekik mérgesen, megsem várva a választ felmentem a szobámba felöltözni.:


Majd bekapcsoltam a TV-t és elkezdtem nézni valami sorozatot a FOX-on. Azt hiszem az volt a címe hogy The Walking Dead. (1 évad 1 rész) Nagyon tetszett ezért ugy döntöttem hogy nézni fogom. Mikor vége lett, elhatároztam hogy elmegyek shoppingolni magamban. Kivel is tudnék menni, barátaim nincsenek. Mert mire vége lett a giminek, elveszítettem őket. Vagy olyan szerelmesek voltak hogy leszartak, vagy azért mert elköltöztek. Ja hát igen, anyámmal meg nem akarok mutatkozni. Felpattantam az ágyamból, beleraktam a táskámba a telefonom, meg az Ipad-emet (ezt nem tudom minek) meg hát a pénztárcámat.
Lementem a fekete bőrdzsekimet vettem felfele. Akkor jött ki anyám elsírt szemekkel  az apám dolgozó szobájából, a fényképemmel a kezébe. Mikor meglátott elkerekedett a szeme, hogy hová megyek egyedül.
-Megyek vásárolni, és mielőtt megkérdeznéd nem jössz velem akkor se ha rossz a kedved.-mondtam neki reflexből.
-Jól van na! De van nálad pénz ugye?!- kérdi anyum nyugodtan.
-Van persze, amit kaptam szülinapomra az a pénztárcába van, a többi pedig a bankba a számlámon(nem kevés összeg) .-mondtam neki.
-Oké akkor szia drágám.
-Szia anya! Kimentem a házból és bezártam magam mögött az ajtót. Bedugtam a fülembe a fülesem, ami a telefonomhoz volt kapcsolva. Kint jó idő volt, már amennyire lehet tavasszal. Gyalog mentem, mert nem volt messze.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése